Perverz páros (YoonMin - +19)

JiMin Pov.

Mára, és még két napra kaptunk egy kis szabadságot, mivel jól teljesítettünk az utóbbi időkben is. Már kellet egy kis szabadság, ugyanis teljesen kimerültek voltunk a sok alváshiány, és hajtás miatt. Kevesen tudják, - Jobban mondva csak a banda, a menedzser és az igazgató - hogy én együtt vagyok YoonGi-val. Azaz járunk. De ő is egyre csak dilisebb lett, mert alig tudtunk együtt lenni úgy, mint egy pár. Sajnos a kamerák előtt nem csinálhat félreérthető dolgokat, mint például csók, vagy ilyesmi. Jó, egyszer-kétszer megfogja egy pillanatra a fenekemet, vagy hozzám bújik vagy hasonlók, de...Az ilyen mozdulatok igazából mindennaposak nálunk is, és a banda többi tagjainál is. Hosszas gondolataimból is az szakít ki, hogy ő mormog a szomszédos szobából. Igen, V és Kook megint piszkálódnak egymással.

-Fogjátok már be, az istenit! - Mondta dühösen. Nagyot sóhajtva kimentem, és nem kellett sok, hogy észre is vegyen.

-Na, két hülye! Menjetek le, és segítsetek Jin Hyung-nak az ebédben! - Parancsoltam rájuk.

-Miért nem ti mentek le? - Kérdezte háborogva JungKook.

-Mert nem érünk rá, azért. - Rántotta meg a vállát Suga, közben rácsapott egyet a fenekemre.

-De... - Nyafogott volna tovább a maknae, ám Tae közbeszólt.

-Jajj, JungKookie! Ne hisztizz, inkább menjünk Jin-hez, mielőtt még olyat látsz, amit nem szabadna! - Kezdte el terelgetni a legfiatalabbat, én pedig csak megforgattam a szemeimet.

-Nagyon humoros... - Motyogtam, majd megfordultam. Szerelmem egyből rám mosolygott, amit viszonoztam is. Átkarolta a derekamat, így közelebb húzott magához. Nyakába karoltam, mire ő habozás nélkül tapadt rá ajkaimra. Viszonoztam édes, puha ajkainak a mozgását, utána lágyan beleharapott alsó párnámba, mire kellemesen felszusszantottam. Amint beengedtem nyelvét az enyém mellé, ízlelő szerveink azonnal összefonódtak. Édes, mámorító csókjának érzésére szívem vadul kezdett dobogni mellkasomban, gyomromban pedig a pillangók repdestek. Az összes végtagom remegett, miközben a kellemes borzongás átfutott testemen. Imádtam ezt az érzést érezni. És az a legjobb, hogy már egy éve, szinte minden nap előtör bennem ez az érzés, ugyanis már egy éve együtt vagyunk. Pár perc múlva azonban el kellett válnunk egymástól, mivel nem kaptunk levegőt.
-Mit szólnál hozzá, ha este nálam aludnál? - Kérdezte, miközben sejtelmesen vigyorogni kezdett rám.
-Én benne vagyok, de Jin mit fog szólni ahhoz, hogy kikergeted őt a szobátokból? - Kezdtem el aggodalmaskodni.
-Nyugodj meg, már tegnap este megbeszéltem vele. - Mondta kuncogva, aztán nyomott még egy puszit ajkaimra. Ezután lementünk reggelizni, hiszen már a hasunk is korgott az éhségtől. Jin mint mindig, most is nagyon finomat csinált. Leültünk a szokásos helyünkre, aztán nekiálltunk enni. Mint mindig, most is ugyanúgy telt a reggeli...Mindannyian beszélgettünk. Örültünk, hogy végre kaptunk egy kis pihenőt, és hogy nem kell sietnünk. Kis idő múlva megettünk mindent, ám engem nem engedett sehova párom. Amint felálltam az asztaltól, ő már rángatott is maga után. Egyenesen az ő szobájukba vitt, majd ismét rátapadt ajkaimra. Hosszú percekig csak csókolóztunk, és mikor elkezdett az ágy felé tolni, Jin megzavart minket.
-Nem-nem! Ne is álmodozzatok róla! - Rázta meg a fejét szigorúan.
-De Jin... - Kezdett volna erősködni szerelmem, viszont az idősebb közbeszólt.
-Előbb szépen segítetek nekem és a fiúknak felnyalni a lakást, aztán majd utána kedvetekre hempereghettek, KIHAGYVA BELŐLE AZ ÉN ÁGYAMAT! - Vázolta fel a helyzetet, és az utolsó szavakat direkt kiemelte, hogy még csak véletlenül se nyúljunk hozzá az ő ágyához. Nagyot sóhajtottunk, de végül beleegyeztünk. Jin és Nam szokás szerint a konyhában takarítottak, J-Hope a nappalit, a két törpe a szobáinkat, míg mi...Csak a fürdőt kaptuk, ami egybe volt a mosdóval is. Legalább tíz percen keresztül vitatkoztunk azon, hogy melyikünk csinálja meg a klotyót, ugyanis se ő, se én nem akartuk. Végül mégis nekem kellett megcsinálni, aminek rohadtul nem örültem. Csak az járt a fejemben, hogy "Nyugi JiMin, mindjárt kész!". Amíg én a WC-vel kínlódtam, addig ő nyugodt szívvel súrolta a kádat. Ilyenkor kedvem lett volna megfújtani, de mégsem tettem, hiszen azért szerettem. Lassan azonban végeztem vele, így utána lepucoltam a már kissé ujjlenyomatos tükröt is, ami a csap felett lógott. Alig egy óra alatt sikeresen végeztünk is mindennel, aminek mi is, és Jin is örült. Ráadásul mire mindenki végzett, már az ebéd is kész lett. Bár én még nem voltam annyira éhes, de azért ettem egy kis adagot.
-Akkor most már szabadulhatunk? - Kérdezte nyűgösen párom, közben Jin-re nézett.
-Most már igen. - Bólintott a legidősebb.
-Miért? Mit csináltok? - Kíváncsiskodott HoSeok.
-Khmm... - Krákogott Tae, vigyorogva. -Szerintem jobb, ha nem tudod. - Nevetett, mire mi megforgattuk a szemeinket.
-TaeHyung, eszünk! - Szólt rá NamJoon. Nem is törődtünk velük tovább, inkább felmentünk Suga és Jin szobájába. Ám mielőtt még eldöntött volna az ágyon, a szekrényéhez lépve feltett nekem egy kérdést.
-Mit szólnál hozzá, ha mai egy kicsit különösebb lenne? - Nézett rám ördögien mosolyogva, amit nem igazán értettem.
-Hogy érted? - Értetlenkedtem.
-Emlékszel az új MV-re? - Kérdezte, mire én csak bólogattam. -És arra is, amikor be voltak kötve a szemeid, és ki voltál kötve az ajtóhoz? - Folytatta faggatásom.
-Igen...De mit akarsz ezzel mondani? - Érdeklődtem, kicsit félve.
-Azt, hogy az élvezet kedvéért bekötném a szemeidet, és ezzel a bilinccsel pedig, odabilincselnélek az ágyhoz. - Magyarázkodott, így már értettem mindent. Nem tudom mi ütött belém, de nem ellenkeztem, konkrétan gondolkozás nélkül beleegyeztem. Igazság szerint, kíváncsi voltam arra, hogy így milyen lehet a szex. Ám nem elmélkedhettem tovább, ugyanis amint elfektetett az ágyon, abban a pillanatban be is kötötte szemeimet. Furcsa volt, hogy nem láttam semmit, de mégis tetszett. Mielőtt még odabilincselt volna az ágyhoz, levette rólam felsőmet. Mihelyt meztelenné váltam felül, kezeimet rögtön fogságba ejtette a fémes tárggyal. Ezután ajkaimra tapadt, és egy édes csókba hívott. Nyelveink harca közben, oldalamat kezdte el gyengéden cirógatni. Lábaimat is nagyobb terpeszbe tette, hogy közelebb

tudjon hozzám férkőzni. A csók után, nyakamat vette fogai közé, és nem túl fájdalmasan harapdálni kezdte bőrömet. A jóleső érzésre, sóhajtozni kezdtem alatta, miközben csípőmet is mozgatni kezdtem, hiszen már teljesen be voltam indulva. Kezeimet párom hajába vezettem volna, ha nem lettek volna odabilincselve az ágyhoz. Így csak hangjaimat tudtam kiereszteni, na meg vonaglottam alatta. Miután jól megkínozta bőrömet, áttért kulcscsontomra, ahol már nem csak puszilgatni és harapdálni kezdett, hanem már erőteljesen szívta is a bőrömet. Miközben kulcscsontomat kínozta, ujjaival csiga lassúsággal vándorolt lefele, egészen nadrágomig. A kellemes érzésre, egész felsőtestemet megemeltem, majd egy hangosabb nyögés is kiszökött ajkaim közül. Habozás nélkül levette rólam utolsó ruhadarabjaimat is, aztán mellbimbóimat, és a már merev férfiasságomat kezdte el egyszerre izgatni. Azt hittem, megőrülök. Pontosan tudta, hogy mitől készülök ki a legjobban. Kezét egyre gyorsabban mozgatta péniszemen, amibe sokszor bele is remegtem. Hangjaimat is egyre bátrabban engedtem szabadjára, konkrétan már semmi sem érdekelt. Csak élveztem, ahogyan szerelmem az őrületbe kerget tökéletes munkájával. Lassan végzett mindkét bimbóm marcangolásával, így utána hasamat puszilgatta végig. Nem sokkal később pedig, elért merev tagomhoz is, amit aztán rögtön a szájába is vett. Lélegzetem elakadt, alig bírtam levegő után kapkodni. Ha tudtam volna, darabokra szedtem volna az ágyat, de a bilincs sajnos ebben is megakadályozott. Jó darabig mozgatta fejét tagomon, én pedig hangosabbnál-hangosabb nyögéseket adtam ki magamból. Hogy még jobban az őrületbe kergessen, párszor meg is szívta merevedésem.
-Yh...YoonGih! Fe...Fejezdh beee! - Figyelmeztettem, miközben kapkodtam a levegőt. Ő értve a dolgokat kiengedte ajkai fogságából nemességemet, és nekiállt levenni magáról is a ruháit. Nem kellett sokat fetrengenem egyedül, ugyanis pár másodperc alatt újra ajkaimra tapadt. Eközben jobb kezével lesimított oldalamon, egészen fenekemig, majd fel a combomon, és így szorította jobb lábamat csípőjéhez. A rövid csók után, hirtelen megéreztem első ujját bejáratomnál, amit aztán belém is helyezett. Mivel már elég régen - Pontosabban három hete - nem feküdtünk le, ezért a feszítő érzésre egy fájdalmas szisszenés hagyta el számat. Borzasztóan fájt, ám tökéletes munkájának köszönhetően elég hamar hozzászoktam. Utána jött a második, majd jó pár perccel később a harmadik ujja is. Elég sok időt töltött a tágításommal, de legalább éreztem, hogy vigyáz rám. Éreztem a törődését, ahogyan úgy ért hozzám, mint a világ legdrágább kincséhez. Minden mozdulata óvatos volt, nehogy fájdalmat okozzon nekem. Lassan azonban kihúzta belőlem mind a három ujját, és rögtön meg is éreztem makkját bejáratomnál. Mielőtt még elkezdett volna belém nyomulni, egy újabb szenvedélyes csókba hívott, hogy ezzel elvonja egy kicsit a figyelmemet a fájdalomról. Részben sikerült is neki, de még így is megfeszültem az erős fájdalom érzése miatt. Viszont amint sikeresen tövig ért bennem, megállt, és várt. Várt a jelre, hogy mikor mozoghat. Ebben az egész szemkötős dologban csak az volt a szar, hogy nem láttam kéjes pillantásait. Pedig én attól őrülök meg még jobban. Amikor kábultan, enyhén eltátott szájjal néz rám, miközben csípője egyre gyorsabban mozog. Jajjj...Azt hiszem, kicsit nagyon elkalandoztam. Elmélkedésemből kizökkentettem magam, és inkább megmozdítottam csípőmet. Ő értve a jelzést, el is kezdett mozogni bennem. Eleinte fájtak lökései, de hamar megszoktam őket. Hangjaimat se fogtam vissza, bátran eresztettem ki őket. Tudtam, hogy ő akkor őrül meg a legjobban, ha nyögök és vonaglok alatta. Ezúttal is ezt csináltam, sőt! Ha nem lettem volna kikötve, akkor még a hátán is díszelegne pár szép, piros csíkocska, amiket a nem túl nagy körmeimmel csináltam volna. Lökései közben egyre többször remegtem meg, és éreztem, hogy már nem sok van hátra. Mikor jobb lábamat a nyakába tette, hogy mélyebbre tudjon bennem hatolni, rögtön el is találta azt a bizonyos pontot. Az eddigi legnagyobb nyögésemet hallattam, miközben hátam kisebb ívbe feszült, testem pedig megremegett.
-AHH! Szerelmem, ott...Méghh! Kérlekh! - Sikítottam, mire ő teljesítette is a kérésemet. És hát, igazam is volt. Pár lökés után, kettőnk közé eresztettem fehér nedvemet, és nem sokkal később párom is elélvezett bennem. Szerintem, nem is volt rossz ötlet ez az egész...Tetszett, szóval rá fogom venni, hogy még többször csináljunk ilyet.
-Nah? Hogy tetszett? - Kíváncsiskodott őrülten lihegve, majd kihúzódott belőlem, amire egy jóleső sóhajt engedtem ki magamból.
-Nagyon jó volth! - Mondtam még mindig zihálva, míg ő elengedte kezeimet és leszedte szemeimről a kendőt. Mikor pedig végre újra láttam, az ő mosolygós arcával találtam magam szembe. Vizes haja össze-vissza tapadt homlokára, de engem nem érdekelt. Beletúrtam hajába, majd így húztam le magamhoz egy csókra. Szerettem ezt a fiút, és örültem, hogy az isten vele áldott meg. Úgy érzem, vele vagyok teljes, vele teljes az életem. -Szeretlek YoonGih! - Suttogtam párnáira, még mindig lehunyt szemekkel.
-Én is téged, JiMin! - Suttogta ő is, aztán újra ajkaimra tapadt. 

Lennél a barátom?(YoonMin)

Suga Pov.

A mai este különleges lesz JiMin számára, és számomra is. A BTS első szülinapjának a megünneplése óta, úgy érzem, hogy teljesen beleszerettem. Bár azt nem tudom, hogy mit fog reagálni a vallomásomra, de...Remélem hogy igent mond majd. A legnagyobb szerencsém az, hogy ő is meleg. Ezt még a banda ismerkedésénél bevallotta nekünk, viszont mi így is elfogadtuk őt. Már csak az a kérdés, hogy bejövök e neki...? Hála istennek NamJoon-t is rá tudtam beszélni, hogy ezt a napot tegye nekünk szabaddá, ami sikerült is. Már csak fél óra, és JiMin is megérkezik. A nagyja már meg van, még a kaját kell az asztalra készítenem, illetve a gyertyákat és egy-két szál vörös rózsát. Először az ő adagját tettem be a mikróba, hogy meleg legyen mire megjön, majd mikor az készen lett, az enyémet melegítettem meg. Miután mindkettő forró lett, két boros poharat elővettem, aztán egy üveg vörösbort is. Félig öntöttem a poharakat, utána kimentem a fedélzeten elhelyezkedő két személyes asztalhoz. A közepére tettem egy vékonyabb vázába három szál vörös rózsát, és a váza elé illetve mögé, még két nagy gyertyát. Meg is gyújtottam őket, így azok bevilágították az egész fedélzetet. Mihelyt végeztem a gyertyákkal, a kis magnóhoz mentem, és bekapcsoltam egy romantikus, lassú számot. A legtöbben úgy tudják, hogy lusta és mogorva vagyok. De ez nem mindig van így. Ha kell, akkor én is tudok kedves, esetleg romantikus is lenni, akárcsak most. Észre se vettem, de letelt az a maradék fél óra is, és JiMin is megjelent a hajón, amit kibéreltem erre az estére.
-Hahó! YoonGi itt vagy? - Hallottam meg édes hangját, mire szívem heves dobogásba kezdett, és a pillangók is repkedni kezdtek gyomromban.
-Itt vagyok! - Szólaltam meg végül, majd egy nagy nyeléssel igyekeztem eltüntetni a torkomban létrejött, méretes gombócot.
-Szia! - Mosolygott.
-Szia! - Mosolyodtam el én is. Annyira jól nézett ki! Egy fehér, mintás póló volt rajta, és egy sötétkék, kissé szűk farmer, így az combjain és fenekén is eléggé feszült. -Gyere utánam! - Intettem neki, ő pedig követni is kezdett. Pár lépés után kiértünk a fedélzetre, így végre meglátta a kis meglepetésem is.
-Úr isten...Ez...Gyönyörű! - Döbbent le, közben gyönyörködött. -De...Pontosan miről is akartál velem beszélni? - Kérdezte.
-Majd nemsokára megtudod. - Mosolyogtam rá kedvesen.  -Előbb együnk. - Mondtam. Bólintott egyet, aztán leült a helyére. Én eközben bementem mindkettőnk kajájáért, majd az egyik tányért elé raktam, míg a másikat magam elé. Leültem vele szembe, és mindketten falatozni kezdtünk. Evés közben váltottunk is pár szót, de nem beszéltünk túl sokat. Mikor pedig végeztünk a kajálással, meghallottam a tűzijátékok durrogását, ezért felkeltem a helyemről, és a kezénél fogva odarángattam a korláthoz.
-Szóval? - Kíváncsiskodott, miközben a nagy hangú, különböző színekben pompázó tűzijátékokat nézte. A nap már lement, így annak helyét a hold, és a csillagok vették át. Nagyot nyeltem, majd ránéztem.
-Tudod...Amikor a banda első szülinapját ünnepeltük, akkor... - Kezdtem bele mondandómba, de végül nem fejeztem be. Nem tudtam, hogyan is kéne elmagyaráznom neki. Izgultam? Igen.
-Akkor? - Kérdezett rá.
-Akkor...Valami furcsát kezdtem irántad érezni. Aztán rájöttem, hogy...Hogy beléd szerettem. - Nyögtem ki végül a mondandómat, és láttam, hogy nagyot nyelt. Sőt! Mintha a szája sarka, egy halvány kis mosolyt is rejtett volna. -JiMin! - Néztem rá, mire lassan ő is rámnézett.
-I...Igen? - Kérdezett vissza, csillogó szemekkel nézve rám.
-Lennél a barátom? - Tettem fel végül a kérdésemet, és még mindig hevesen dobogó szívvel vártam, hogy válaszoljon.
-Igen, leszek. - Bólintott szélesen elmosolyodva, ám arca mégis enyhe pírt vett fel. Megkönnyebbülten felsóhajtottam, aztán én is elvigyorodtam. Még közelebb mentem hozzá, és egyik kezemet az arcára téve, ajkaimmal közelítettem az övéihez. Mindkettőnk szeme lassan lecsukódott, majd ajkaink is egymásnak nyomódtak. És ebben a pillanatban megint repkedni kezdtek gyomromban a pillangók, a testem remegni kezdett, miközben egy kellemes borzongás is végigfutott egész testemen. Párnáink gyengéd mozgásba kezdtek, és nem sokkal később, lágyan az alsó ajkába haraptam jelezve, hogy a nyelvét is érezni szeretném. Kérdés nélkül beengedte ízlelő szervemet az övé mellé, így azok érzéki táncot kezdtek lejteni. Az első csókunk közben úgy éreztem magam, mintha repültem volna, persze JiMin-el együtt. A fellegek közt jártam, és nem is akartam onnan leszállni. JiMin a csók közben átkarolta a nyakamat, így még közelebb kerültünk egymáshoz. Én se tétlenkedtem, szabad kezemet a derekára tettem, és ott pihentettem, míg a másikkal az arcát cirógattam hüvelyk ujjammal. Hosszú-hosszú perceken keresztül csak faltuk egymást, végül levegőhiány miatt el kellett válnunk. Egy halk cuppanással szakítottuk meg a csókot, majd szerelmesen néztünk egymásra.
-Szeretlek JiMin! - Vallottam be neki, mire ő mosolyogva elpirult.
-Én is téged YoonGi! - Vigyorgott rám szégyenlősen. Olyan cuki volt így, hogy halkan kuncogni kezdtem, aztán derekánál fogva magamhoz öleltem, míg ő a fejét a vállamra fektette. Egyik kezemmel megfogtam az övét, és összekulcsoltam ujjainkat. Így néztük tovább a tűzijátékokat. Lassan ránéztem a parton ácsorgó bácsikára, akit megkértem, hogy amikor megadom neki a jelet, akkor fellője nekem azt a tűzijátékot, amit vettem JiMin-nek. Intettem neki, amire ő csak bólintott egyet, majd fel is lőtte az általam vett tűzijátékot. Tekintetemet visszavezettem az égre, ahol aztán durrant is a nagy, piros színű, szívecske alakú tűzijáték. JiMin ennek láttán szélesen mosolyogva, és kissé meglepődve rám nézett, mire én is rámosolyogtam.
-Ezt...Nekem? - Kérdezte csillogó, hatalmas boci szemekkel.
-Igen. Mert szeretlek. - Bólogattam vigyorogva, és egy kis csókot nyomtam puha ajkaira. Úgy éreztem, hogy minden úgy sikerült, ahogyan azt elterveztem. JiMin igent mondott, és nekem csak ez számított. Remélem azért sokáig, akár életünk végéig is együtt leszünk.

Titkos szerelem(VMin): 21.rész - Jól vagyok!

JiMin Pov.

A csók után feltűnés mentesen visszamentünk, és szerencsére senki nem vette észre, hogy eltűntünk. Belekezdtünk a forgatásba, egy újabb érdekes videó klipbe. Pár óra alatt le is forgattuk az első felét, míg a másodikat másnapra hagytuk. Este tízre értünk haza, nekem pedig nem is volt kedvem semmihez. Lerendeztem egy gyors zuhanyt, majd mentem aludni. Ám amint lehunytam szemeimet, HoSeok felkeltett.
-JiMin... - Szólított meg. -Nem akarlak felkelteni, de...A helyemen alszol. - Küldött el finoman, mire én csak nagyot sóhajtottam, közben kitápászkodtam onnan, és befeküdtem az új ágyamba. -Köszi! - Mondta, de én nem válaszoltam. Elegem volt ebből az egész napból. Nem vágytam semmire, csak arra, hogy végre mély álomba szenderüljek. Ám ez se ment. Nem volt mellettem az, akit szeretek. Egyedül kuporogtam a puha ágyon, és nem öleltem magamhoz senkit. Nem éreztem Tae leheletét a nyakamon, nem hallottam édes szuszogását. Egyedül éreztem magam, pedig csak két méterre aludt tőlem. Ezekre a gondolatokra könnyeim megint csak útnak eredtek, így halk sírásba kezdtem. Hiába próbáltam megnyugodni, felesleges volt. Párnámat teljesen eláztattam könnyeimmel, szinte csavarni lehetett belőle a sós cseppeket, mik szemeimből gördültek ki. Nagyjából két órán keresztül hullattam cseppjeimet, ez alatt pedig J-Hope és V is elaludtak. Úgy döntöttem, hogy kimegyek inni a konyhába, hogy lenyugodjak kicsit. Halkan kiosontam a szobából, ügyelve arra, hogy a gerlicék ne keljenek fel. Miután kimásztam a szobából, lementem a konyhába. Meglepetésemre Suga is ott volt, és akárcsak én őrá, úgy ő is énrám érdekesen nézett.
-Hát te? - Kérdezte kíváncsian. -Mi a...Sírtál? - Lepődött meg még jobban.
-Én...Igen. - Sóhajtottam szipogva kicsit. Rögtön meg is töröltem nedves, duzzadt és piros szemeimet.
-De miért? Mi történt? - Folytatta faggatásom. Elmeséltem neki mindent, hiszen azt ő is tudta, hogy TaeTae és HoSeok együtt vannak. Megértett, bár furcsának találta, hogy ezelőtt én voltam együtt V-vel. Viszont biztatott, ami sokat jelentett nekem. Ekkor éreztem azt, hogy YoonGi igazából nem is olyan kőszívű ember. Ha akar, akkor tud kedves is lenni. Beszélgettünk nagyjából egy órát, ugyanis ő utána ment aludni. Én is visszamentem a szobánkba, de még mindig nem tudtam álomba merülni. Visszazuhantam a szomorúságomba, és újabb könnyeket engedtem szabadjára. Képtelen voltam megnyugodni, ezért egész éjszaka nem is aludtam. Mikor megszólalt az ébresztőm, gyorsan lekapcsoltam, majd megtöröltem szemeimet. A fejem fájt, és fáradt is voltam. Bár nem csoda, hiszen az egész éjszakát végig bőgtem. Ennek ellenére hamar összekészülődtem, és próbáltam tettetni, hogy nincsen bajom, az álmosságon kívül. Ez valamennyire sikerült is, ugyanis egyik bandatag se kérdezte meg, hogy "Mi a baj, JiMin?". Miután mindannyian kész lettünk, indultunk befejezni az új videó klipünk forgatását. Nagyon fáradtnak éreztem magam, és rosszul is voltam. Fájt a fejem, szédültem, és étvágyam se volt. Mégis...Próbáltam a többiekkel hülyülni a kamerának, hiszen az minden lépésünket követte. Hahh...Ilyen az idol élet. Lassan eljött a szóló részem, ahol szaltóznom kellett, és táncolnom. Ez gond nélkül ment is. Ugyan sokszor újra kellett vennünk egyes részeket, de viszonylag hamar végeztünk is. Így amíg összeszerkesztették a videónkat, addig mi szünetelhettünk.
-JiMin, te nem eszel? - Nézett rám kíváncsian Jin Hyung.
-Nem...Most nem vagyok éhes. - Ráztam meg a fejemet, magamra erőltetve egy halvány mosolyt. Már éppen ültem volna le az egyik fotelba, hogy pihenjek, amikor hirtelen megszédültem. Minden elsötétült körülöttem, és csak annyira emlékeztem, hogy a többiek ijedten ugranak utánam. Elájultam. Legkésőbb arra ébredtem, hogy egy orvosi szoba ágyán feküdtem. Mellettem ült Tae, egyedül. Láttam rajta hogy megijedt, ami jó érzéssel töltött el.
-JiMin! Annyira megijesztettél bennünket. - Mormogta kétségbeesetten.
-Sajnálom. - Sóhajtottam. -Hol vannak a többiek? - Érdeklődtem.
-Most nézik meg a klipet, mert amíg te nem voltál magadnál és vizsgáltak, addig összeállították. - Magyarázkodott. -Miért nem aludtál az este? - Nézett rám még mindig aggódón.
-Szerinted? - Kérdeztem hitetlenül. -Azért, mert nem vagy mellettem. - Motyogtam.
-JiMin...Már csak pár hét. - Próbált biztatni, ami nem igazán sikerült. -Egyébként jobban vagy? - Kíváncsiskodott.
-Jah... - Mormogtam. Beszélgetésünk közben belépett társaságunkba J-Hope és Jin is.
-Ohh JiMin! Jobban vagy már? - Érdeklődött kedvesen Jin.
-Igen. - Bólintottam.
-Biztos? - Kérdezte meg újra.
-Jin, jól vagyok! - Akadtam ki, amin mindannyian meglepődtek. -Bocs. - Sóhajtottam. Ahh...Esküszöm, olyan szerencsétlen vagyok. Leszedem a fejüket, pedig ők csak segíteni akarnak. Szörnyű vagyok.
-Semmi. - Sóhajtott Jin is. -Hozok neked kaját. - Mosolygott kedvesen. Én csak bólintottam egyet, majd egyedül maradtam a kis szerelmesekkel. Direkt nem néztem rájuk. Nem voltam kíváncsi arra, ahogyan HoSeok falja TaeTae-t.